Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

PIC: ahol a hősök születnek

Szerző: Snoj Péter, Takács Vivien | Fotó: Snoj Péter | 

Az MH Egészségügyi Központ Perinatális Intenzív Centruma (PIC) korábban a Szülészet-nőgyógyászati osztály részlegeként működött, 2022 januárjától azonban azzal egyenértékű osztállyá vált. Az átalakulás kapcsán dr. Bodrogi Eszterrel, a PIC osztályvezető főorvosával és Eilerné Méri Katalinnal, a PIC vezető ápolójával beszélgettünk az osztályról, a koraszülöttekről és a koraszülésről.

_SNJ4676

Az osztály minden munkatársa a nap huszonnégy órájában azon dolgozik, hogy életben tartsák a kis jövevényeket. Teszik mindezt úgy, hogy közben megtanítják a szülőknek, hogyan ne érezzék magukat tehetetlennek saját gyermekük ellátásában. Érzelemdús és kihívásokkal teli a koraszülött osztályon dolgozni.

2022 januárjában a PIC Szülészet-nőgyógyászati osztály részlegéből osztály lett. Befolyásolja ez a gyakorlati munkát?

Dr. Bodrogi Eszter: A koraszülött ellátás az évtizedek folyamán önálló szakterületté nőtte ki magát, így a két szakma, a szülészet és a neonatológia – újszülött gyógyászat – nem alá- és fölérendelt, hanem mellérendelt viszonyban működhet tovább. Ez számunkra szakmai elismertséget jelent, de a gyakorlati munkát nem befolyásolja.

Orvosi terminológiában mit jelent a koraszülés?

Dr. Bodrogi Eszter: A koraszülés régóta meghatározó fogalom a gyermekgyógyászatban: a betöltött 37. hét előtt született babákat hívjuk koraszülötteknek. A 23. hét és a 37. hét között létezik egy skála, ami az extrém koraszülöttektől a késői koraszülöttekig terjed. Ma Magyarországon az életben tarthatóság határa 24. hét és 500 gramm körül húzódik, de a valóságban ennél kisebb súllyal vagy korábban született babákat is elláttunk már.

Jól gondoljuk, hogy a 23. héten született baba nagyobb kihívást jelent, mint aki mondjuk a 37. héten születik?

Dr. Bodrogi Eszter: Igen, az ilyen extém éretlen koraszülött babák nagy kihívást jelentenek most is, A tendencia azonban tolódik az egyre alacsonyabb terhességi korban születettek felé. Amikor én elkezdtem dolgozni, a 28. hétre született baba extrém koraszülöttnek számított, és kihívást jelentett az ellátása. Ma, ha egy 28 hetes babához készülünk, már egy rutinos rezidens is el tudja látni, mert nagyon jól kialakult a koraszülöttek ellátási sémája. Ugyanakkor egy 23-24-25-26 hetes baba intenzív terápiát, rendkívül magas szintű nővéri munkát és sok orvosi tudást igényel.

A PIC osztály munkatársai óriási támaszt nyújtanak az idekerülő családoknak. Olyanoknak is, akik most váltak először anyává. Hogyan lehet bevonni az édesanyákat a koraszülött gyermekük gondozásába?

Dr. Bodrogi Eszter: A koraszülés az egész családot érintő „állapot”. Igyekszünk családközpontú ellátást biztosítani, amellyel az egész családot, és első sorban az édesanyákat támogatjuk, hiszen ők vannak éjjel-nappal jelen az osztály életében. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy minden család hozzáállása, interpretálása más és más. Van, akivel gyorsabban, van, akivel lassabban találjuk meg a közös hangot. Az újdonsült anyukák a nővérektől megtanulják, hogyan kell a 700 grammos babájukat pelenkázni, vagy hogyan kell az inkubátorban vérnyomást mérni, vagy hogyan kell kicserélni az oxigén mérő érzékelőjét. Mi igyekszünk ezeket a kompetenciákat átadni a szülőknek, amivel egyrészt nekünk is segítenek, másrészt pedig ők is részt vesznek a gyermekük gondozásában. Sokszor hallottuk korábban az anyukáktól, hogy tehetetlenek, nincs részük a kisbabájuk életében. Pontosan ezekkel a dolgokkal tudjuk az édesanyákat bevonni gyermekük mindennapi ellátásába, és adunk lehetőséget, hogy megismerjék babájukat akkor is, ha koraszülöttként jöttek a világra, és esetleg hónapokig kórházban kell lenniük életük kezdetén.

_SNJ4666

Eilerné Méri Katalin: Mi is a családok részévé válunk, együtt sírunk és nevetünk velük. Sokszor nekünk is nehéz az elválás, hiszen hónapokig együtt vagyunk, beépülve a család életébe.

Ha jól, tudom Angliából származik a módszer – családközpontúság, a szülők teljes bevonása –, amit önök itt, az osztályon kialakítottak.

Dr. Bodrogi Eszter: Igen, ez így van. 2006-ban kezdtem Angliában dolgozni, amit a mai napig folytatok. 2010-ben hosszabb időre hazajöttem, részlegvezető-helyettes lettem és „importáltam” magammal ezt a szemléletet is. Az osztályt másfél éve vezetem, de a külföldről hozott elemeket már korábban igyekeztem beépíteni a mindennapokba.

Nagy változással járt a módszer meghonosítása?

Eilerné Méri Katalin: Már eleve az hatalmas változást jelentett, hogy a nap 24 órájában bejöhetnek a szülők. Ez főként a nővérek életében számított óriási kihívásnak, hiszen mindent úgy kellett csinálniuk, hogy a szülők láthassák, és később bevonhassák őket a feladatokba.

Még mindig nagy a különbség a magyar, illetve az angol koraszülött osztályok munkafolyamataiban, vagy Magyarország már kezd felzárkózni a nyugati színvonalhoz?

Dr. Bodrogi Eszter: Még mindig nagy a különbség, főként a szervezettségben, felépítettségben. Angliában osztályvezetőként sokkal inkább a valóban oda tartozó dolgokkal kell foglalkozni, míg itthon emellett számos olyan dolog hárul rám, mely elveszi az időt a valós munkától. Angliában is meghatározott a személyzeti igény, azaz, ha nincsen elég nővér, akkor az osztályt alacsony beteglétszámon tartjuk. Manapság ez a szempont egyre jobban terjed itthon is.

Eilerné Méri Katalin: Minél több a szakember, annál minőségibb munkát tudunk végezni.

_SNJ4703

Olvastam, hogy a PIC osztály III-as progresszivitási szintű. Mit jelent ez a III-as besorolású szint?

Dr. Bodrogi Eszter: A hármas szint mindenféle progresszív betegellátás teteje. A koraszülött osztálynál létezik IV. szint is, aminek a betegspektruma más. Az I-es neonatológiai osztály egy normális újszülött osztályt jelent, ahol az anyukák 2-3 nap után hazatérhetnek a kisbabájukkal együtt. A II-es szintű ellátásnak ma Magyarországon rendkívül szűk spektruma van, amit törvény is szabályoz. Ide azok kerülnek, akik a 34-36. héten születettek. Létezik átjárhatóság az osztályok között. A III-as osztályról át tudunk helyezni babákat II-es osztályra, ha már nem igényelnek olyan típusú intenzív ellátást, amely csak a 3-as szinten valósulhat meg, de még messze vannak a hazameneteltől. Mi a hitelesítésünk alapján az extrém koraszülöttektől kezdve a 33. hétig elláthatjuk a koraszülötteket, illetve beteg, ennél érettebb újszülötteket ápolunk. IV-es szintű pedig Budapesten az I. számú Gyermekklinika Koraszülött Intenzív Osztálya, ami azért különleges, mert náluk nincs születés, ez a centrum egy gyermekgyógyászati intézmény részeként működik. Náluk centrálódnak a komplex problémákkal, fejlődési rendelleneséggel, sebészeti betegségekkel, vagy pedig súlyos oxigénhiánnyal született babák, akiket megszületés után szállítanak oda.

Ha koraszüléssel bekerül egy kismama a Honvédkórházba, mi történik vele? Mire kell odafigyelni az ő esetükben?

Dr. Bodrogi Eszter: Amint a kismama felkerül a szülőszobára, kap egy szteroidinjekciót, hogy a babák tüdőérését felturbózzák, hogy születése után ne a korának megfelelő legyen a tüdőkapacitása, hanem kicsit jobb. Ezt követően infúzióban kap a kismama magnéziumszulfátot, ami kedvezően hat a babák idegrendszerére. Ha fertőzés áll fent, a kismamát antibiotikummal is ellátják. Nagy részben valamilyen fertőzés áll a koraszülés hátterében. A szülészek és neonatológusok egyeztetnek a születés megfelelő időpontjáról. A megszületésnél neonatológusként pedig az a feladatunk, hogy stabilizáljuk a babákat, megtámogassuk a légzésüket, monitorozzuk őket, figyelnünk kell, hogy megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk számukra. Az ilyen pici babák három perc alatt képesek egy teljes fokot veszíteni a testhőmérsékletükből. Gyorsan és összehangoltan kell cselekednünk. Ha minden rendben van az állapotukkal, az PIC-en folytatódik a kezelésük.

Milyen egészségügyi feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy haza lehessen menni a PIC osztályról?

Dr. Bodrogi Eszter: Sok helyre kell zöld pipát tennünk, hogy haza tudjunk engedni az újszülötteket. Korrigált 35. és 39. hét között szoktunk hazaengedni babákat. Magyarul, általánban azelőtt hazamehetnek, még mielőtt megszülettek volna, ha időre érkeznek. Ezt a korrigált kort két éves korukig bele kell kombinálni a gyerekek vizsgálataiba, hogy ne legyenek irreális elvárásaink velük szemben. Az alábbi képességeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy hazamehessenek: stabil hőháztartás, a nap minden percében önállóan, stabilan kell lélegezniük, és el kell érniük egy bizonyos súlyhatárt: 1800 grammal már haza lehet tőlünk menni. Valamint önállóan kell táplálkozniuk. Ezeken kívül még egyéb vizsgálatokat is elvégeznek a babákon, egyebek mellett hallásvizsgálatot, ultrahangot, valamint megkapják a kötelező BCG oltást is. Itt kell megemlítenem, hogy minimum két éves korukig utókövetjük a babákat. Nagy stábbal – fejlődésneurológus, neonatológus, gyógytornász, pszichológus, konduktor satöbbi – dolgozunk együtt a koraszülött utógondozóban.

_SNJ4712

Van valamilyen előjele a koraszülésnek?

Dr. Bodrogi Eszter: Sajnos az esetek többségében csak megtörténik, nem lehet előre tudni. A jó terhesgondozás sokat segíthet az elkerülésében, mert ha például a terhesség egy korai szakaszában nyílik a méhszáj, a kismamát azonnal ágynyugalomra intik. Előfordul olyan is, amikor anyai okból történik a koraszülés. Ekkor az édesanya egészségügyi állapota követeli meg a művi koraszülést. Az egyik ilyen betegség a terhességi toxémia, ahol az a végső terápia, hogy hamarabb befejezzük a terhességet. A terhességi toxémiára való hajlamot már korábbi vizsgálatok is jól kimutathatják, így fel lehet rá készülni. Nem szabad elbagatellizálni a lázas betegséget, a magzatvízfolyást és a deréktáji, alhasi fájdalmakat sem.

A COVID-19 mennyire befolyásolta az osztály, illetve akkor még részleg életét?

Dr. Bodrogi Eszter: Igyekeztünk megtartani nyitottságunkat, hiszen a szülők jelenléte az osztályon gyógyszer, ők nem látogatók. Az édesanyákat szigorúan arra kértük, hogy maradjanak bent a kórházban babáikkal, és nem váltogathatták az otthon töltött éjszakákat a kórházban töltöttekkel. Az édesapákat változatlanul beengedtük babáikhoz, kenguruzhattak is velük. Eilerné

Méri Katalin: Csak az első COVID-hullámban korlátoztuk az édesapák bejövetelét, de ezt hamar megszüntettük.

_SNJ4673

Az egészségügyben dolgozni eleve nem könnyű, de egy ilyen érzelemdús területen talán még nehezebb. Mi motiválja az embert?

Dr. Bodrogi Eszter: Azon túl, hogy nagyon szeretem a koraszülött babákat, ez a terület a gyerekgyógyászat, az intenzív terápia és a családokkal való foglalkozás érdekes kombinációja. Színes, érzelemdús és kihívásokkal teli szakma. Kevés egészségügyi területnek van az a privilégiuma, hogy ha jól csinálunk valamit, ó egy egész embert nyerünk vele.

Eilerné Méri Katalin: Nálam ez egész fiatalon kezdődött, mikor bekerültem egy II-es szintű progresszív koraszülött osztályra. Szerelem volt első látásra: beleszerettem a koraszülött babákba. Több mint harminc éve dolgozom koraszülöttekkel. Mindegyik baba egyéniség. Gyönyörű szakma, még akkor is, ha sokszor rettentően nehéz lelkileg. Nagyon jó olyan szakmában, kivaló kollégákkal együtt dolgozni, aminek látom értelmét.

_SNJ4704

2022. március 10.

Forrás: honvedelem.hu
Legfrissebb hírek
    Honvédkórházért Közhasznú Alapítvány
    1%_felhívás
    ESZA