A jóindulatú daganatoknál viszont nincsen meg ez az osztódási képesség, ismeretlen okok miatt keletkeznek, de nem okoznak olyan panaszokat, amelyek akadályoznák a szervezet normál működését. A legjellegzetesebb jóindulatú daganat a zsírcsomó, azaz orvosi nyelven a lipóma.

„A rosszindulatú daganat működését úgy kell elképzelni, mint egy fa és a rajta élősködő növény együttesét. Egy ideig mindkettő tud együtt élni, de aztán az élősködő elnyomja a gazdanövényt. Ezért nincsen értelme a daganatokra különféle diétákat alkalmazni, mert ameddig a gazdaszervezet él, addig a daganatos sejt is élni fog, hiszen amíg táplálékhoz jut – tehát bármilyen táplálékhoz, a diéta típusától függetlenül – addig elveszi ezt a táplálékot a normális sejttől” – hangsúlyozza dr. Pápai Zsuzsanna.

Az osztályvezető főorvos szerint sajnálatos tény, hogy a rák ma Magyarországon az egyik leggyakoribb halálozási ok. Nagyjából annyi ember hal bele évente a rosszindulatú daganatokba, mint ahányan a szív- és érrendszeri megbetegedésekbe. „Véleményem szerint nem több a rákos megbetegedések száma, mint évtizedekkel ezelőtt volt, csak az akkorinál jóval fejlettebb diagnosztikai lehetőségek miatt még jobban az előtérbe kerültek a rosszindulatú daganatos megbetegedések. Fejlődött a képalkotó diagnosztika, a molekulár-patológia és a molekulár-biológia, s ennek köszönhetően jóval többet tudunk a daganatok keletkezéséről, mint korábban, s jobban is tudjuk diagnosztizálni ezeket a kóros elváltozásokat” – mondja dr. Pápai Zsuzsanna, hozzátéve: sajnos az orvostudomány ma még nem tudja megmondani, hogy mitől kap „rossz információt” a sejt, mitől változik meg a sejtosztódási ciklus. „Ez egy soktényezős egyenlet, amiben a környezetszennyezés, a helytelen táplálkozás és mindaz benne van, amit az elmúlt 100 évben a környezetükkel tettek az emberek. Most látjuk a környezetszennyezés és a rossz táplálkozás következményeit” – emeli ki a főorvos, aki szerint a rosszindulatú daganatok kialakulásának rejtélye mellett arra a kérdésre sem lehet ma még választ adni, hogy ugyanabban a környezetben felnövő és élő emberek szervezete miért reagál másképpen a külső hatásokra. Miért van az, hogy az egyik ember immunrendszere ki tudja javítani ezt a hibás információt, míg a másiké nem?

Dr. Pápai Zsuzsanna szerint vannak gyakoribb és ritkább daganatok. Előbbiek között ott van a tüdőrák, a vastagbéldaganatok számos fajtája, valamint az emlőrák. „Az időben felfedezett emlőrák és vastagbélrák nagyon jól gyógyítható. De egyre jobb eredményeket érünk el a tüdőrák kezelésében is” – hangsúlyozza a főorvos asszony, és aláhúzza azt is, sokan tévesen gondolják azt, hogy tüdőrákot csak a dohányosok kaphatnak. „Olyan emberek tüdejében is kifejlődhet rosszindulatú daganat, akik életükben egyetlen szál cigarettát sem szívtak el, de ugyanakkor az is tény, hogy a dohányosok körében jóval gyakoribb az előfordulási aránya. ”

A legveszélyesebb rosszindulatú daganatok között a hasnyálmirigyrákot, a nyelőcsőrákot, illetve a kötőszöveti daganatokból kiinduló rákokat említi Pápai főorvosnő. „Szerencsére sokan vannak, akik ezekből az agresszív betegségekből is ki tudnak gyógyulni. Persze ehhez az is szükséges, hogy mikor tudjuk elkezdeni a kezelést, s, hogy az adott terápiás lehetőségekre miként reagál a beteg” – hangsúlyozza, hozzátéve: a leggyakoribb – úgy is fogalmazhatnánk, hogy rutin – onkológiai kezelési módszer még mindig a sugárterápiával kiegészített kemoterápia. De számos új kezelési lehetőség is van. „Ahogy fejlődik a molekulár-patológia és a molekulár-biológia, egyre több az úgynevezett célzott terápia, ami a hibásan, rosszul osztódott sejtek osztódási fázisába próbál beleszólni. Éppen ezért, mivel számos betegségtípusról, valamint különféle terápiákról beszélünk, nincs értelme annak a kifejezésnek, hogy „a rák ellenszere”. Az interneten és a közösségi oldalakon terjedő hírekkel ellentétben ki kell jelenteni azt, hogy nincs és soha nem is lesz univerzális rák elleni szer, legfeljebb egyre több olyan kezelés, gyógyszer, ami a rosszindulatú daganatos megbetegedések egy-egy fajtája ellen sikeresen veheti fel a harcot” – hangsúlyozza dr. Pápai Zsuzsanna.

A Honvédkórház Onkológiai Osztályáról szólva a főorvosnő elárulja: ez az ország egyik legnagyobb és legjobban felszerelt osztálya. Itt a rosszindulatú daganatos megbetegedések teljes palettáját tudják kezelni, ami – dr. Pápai Zsuzsanna szerint – „nagyon nagy dolog”. A 44 ágyas fekvőbeteg-részlegükön, a 22 ággyal rendelkező kúraszerű ellátási részlegen, valamint a kontrollrészlegen és az onkológiai gondozóban az elmúlt évben több mint 53 ezer beteget láttak el. Nemcsak a fővárosból érkező, az intézmény ellátási területéhez tartozó betegeket, hanem – a kórház speciális jogállásából adódóan – a katonákat, a rendőröket, a vasutasokat, a katasztrófavédelmi szakembereket, illetve családtagjaikat is.

„Az egészségügyi információáramlás hiányossága, de az idekerülő betegek egy része azt hiszi, hogy a daganatos megbetegedése jóindulatú. Sajnos ilyenkor el kell mondanunk nekik, hogy mi a valóság. Ezt általában nem könnyű feldolgozniuk. Éppen ezért nagyon nagy segítség, hogy az osztályon dolgozik egy pszichológus, aki segít ezekben az esetekben. Az ő jelenléte egyébként nemcsak a járóbetegek ellátásakor és a kezelés során fontos, hanem akkor is, amikor a páciens szervezete nem reagál egy-egy terápiára, romlik az állapota” – mondja dr. Pápai Zsuzsanna, aki azt sem tagadja, hogy nemcsak a betegeknek, az orvosoknak és az egészségügyi szakszemélyzet tagjainak is hatalmas pszichés terhet jelent egy-egy diagnózis közlése. „Mivel nincsen egy olyan általános tünet, amely arra utalna, hogy daganat található az ember szervezetében, nagyon fontos kérdés az, hogy milyen gyakran érdemes részt venni a különféle szűrővizsgálatokon. Egy bizonyos életkor felett minden évben célszerű elmenni hasi ultrahangra, mellkasröntgenre, laborvizsgálatokra. Ezeknek az eredményeiből ugyanis már következtetni lehet a rákra” – mondja a főorvos, hozzátéve: az 50 év feletti férfiaknál életmenő lehet az évenkénti prosztataszűrés, ugyanúgy, mint ahogy a nőknél a 40 év feletti rendszeres emlővizsgálat. „Sajnos nem mennek el az emberek az ilyen vizsgálatokra, pedig például nagyon sok fej-nyaksebészeti daganatot viszonylag korán észre lehetne venni, ha mindenki évente egyszer elmenne fogorvoshoz és egy szakember belenézne a szájába. ”

„Azt szeretném, ha végre ledőlne az a tévhit, miszerint az onkológia olyan részleg, ahol csak gyógyíthatatlan, halálos betegek terápiájával foglalkoznak. Nagyon sok gyógyult betegünk van, illetve számos olyan daganattípus létezik, amelyből meg lehet gyógyulni, vagy amellyel hosszú távon viszonylag jól lehet élni. Mindenképpen érdemes végigcsinálni az onkológiai kezeléseket, hiszen aki időt nyer, az életet nyer. Ahogy itt az osztályon mondani szoktuk, a betegnek azért kell a kezeléseket elfogadnia, mert meg kell élnie azt, hogy bármikor jöhet egy új gyógyszer, egy új terápia, ami éppen az ő betegségére fog hatni” – mondja a főorvos.

S hogy mindezt komolyan gondolják a Honvédkórház Onkológiai Osztályának orvosai, azt az is jól bizonyítja, hogy a közelmúltban kezdte meg működését a részleghez tartozó első fázisú klinikai farmakológiai vizsgálóhely, ahol a különböző daganatos megbetegedésekben szenvedő betegek számára ajánlhatnak új, még kutatási szakaszban lévő kezelési lehetőségeket. „A vizsgálóhely megnyitása azért nagyon fontos, mert az onkológiában nem lehet gyógyszert fejleszteni annak kipróbálása nélkül. Ugyanis ami a kémcsőben vagy az egereken működik, az nem biztos, hogy a valóságban is. A gyógyszergyártás legelső pontja az első fázis, ami azt jelenti, hogy a laboratóriumi körülmények között működő, illetve az állatkísérlet során is bizonyított molekulákat daganatos betegeken is ki kell próbálni. Ha ezek a vizsgálatok sikeresek, akkor lehet továbblépni a második és a harmadik fázisra. Vagyis az osztály vizsgálóhelye egy nagyon hosszú folyamat első lépcsőfoka” – mondja dr. Pápai Zsuzsanna.