nyitólap MH Egészségügyi Központ Vezető szervek Honvédkórház Védelem-egészségügy Gazdasági Igazgatóság
2017-05-12 08:28
Ahol az alvást vizsgálják
Több mint húsz évvel ezelőtt az országban elsőként itt kezdték el vizsgálni az alvási problémákkal hozzájuk forduló pácienseket, ma már naponta száznál is több beteget vizsgálnak, kezelnek és gondoznak. A Honvédkórház Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrumában, illetve a részleghez szorosan kapcsolódó neurológiai osztályon jártunk.
Pár évtizeddel ezelőtt még nem számított betegségnek, ma már azonban az orvostudomány a nem normális alvást ugyanolyan megbetegedésnek tekinti, mint például a szív- és érrendszeri problémákat. Sőt, a legfrissebb felmérések szerint ma Magyarországon sokkal több alvásbeteg van, mint cukorbeteg. Maga az orvosi szakterület is fiatal még, a neurológia egyik „mellékágának” számító alvásvizsgálatot először alig 25 évvel ezelőtt, 1992-ben végeztek Magyarországon. A szakma „megalapítója” a Honvédkórház akkori főorvosa, dr. Köves Péter volt, aki rövid idő alatt komoly eredményeket ért el a betegek gyógyítása terén. A vizsgálatokkal foglalkozó részleget − ami ma Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum néven ismert − jelenleg Köves főorvos egykori munkatársa, dr. Szakács Zoltán orvos ezredes vezeti, aki a neurológiai osztály osztályvezető főorvosa is. 
Évente 2-3 ezer új beteg 

A kezdetekről szólva Szakács főorvos elárulja: a Honvédkórház alváslaborját 1996-ban nyitották meg hivatalosan, ám ekkorra már néhány éves tapasztalattal rendelkeztek az alvásbetegségek gyógyításában. „Akkor mindössze egy alvásvizsgáló géppel, egy poligráffal végeztük a munkát, ma már több mint tizennyolc poliszomnográfunk és húsz poligráfunk van. Ez azt jelenti, hogy jelenleg naponta több mint száz ember fordul meg az alváslaborban, ahol mindenféle alváspanaszt kivizsgálunk, kezelünk és gyógyítunk” − mondja dr. Szakács Zoltán, hozzátéve: az ellátásban öt szakorvos, valamint tíz alvástechnikus dolgozik. Utóbbiak egész éjjel a monitorokon figyelik a vizsgálatokon részt vevő, alvó betegeket és felügyelik a vizsgálati eszközök működését. A nappali műszakban pedig 5-6 nővér és adminisztratív munkatárs segíti az orvosok munkáját.

„Bár az elmúlt években folyamatosan bővült a kapacitásunk, a várólistánk még így is nagyon hosszú, a bejelentkezést követően két-három hónap is eltelhet, amíg sorra kerül a beteg. Éppen ezért igyekszünk a várakozást oly módon lerövidíteni, hogy előzetes otthoni szűrővizsgálatokat végzünk a betegeken, s csak azokat fektetjük be a alváslaborba egy éjszakai vizsgálatra, akik az alvásbetegségek súlyosabb fázisában szenvednek. Még így is évente 2-3 ezer új beteget regisztrálunk, ami már eleve nem kevés, ám a korábbi betegek rendszeres kontrollvizsgálatát is el kell végeznünk. Ugyanis azt is megkövetelik tőlünk, hogy félévente, évente felülvizsgáljuk a betegek állapotát” - mondja a főorvos hozzátéve: bár ma már az országban több helyen található az ittenihez hasonló alváslabor, még mindig a Honvédkórházban látják el a betegek 80 százalékát. 
Alvásfüggő légzés- és mozgászavarok

Dr. Szakács Zoltántól megtudjuk: az alvás folyamatát tönkretevő kórképek közé két nagy betegségcsoport tartozik. Az egyik az alvásfüggő légzészavarok csoportja, vagyis amikor az alvó ember nem tud elegendő levegőt juttatni a tüdejébe. Ezt hívják alvási apnoenek. Az alvásfüggő mozgászavarokról pedig akkor beszélünk, ha egy ember alvás közben folyamatosan mozgatja a végtagjait, rugdos. „Mindkét tünet az alvás folyamatának megszakításához vezet. Ez több százszor is előfordulhat egy éjszaka alatt, ami azt jelenti, hogy az alvó reggelre nem tudja magát kipihenni. Mivel kimarad a mélyalvás fázisa, nem tud elég hormont szintetizálni a vérébe. Emellett a homloklebenyében sem tud rendet tenni, hogy konszolidálja a memóriáját és a másnapi gondolkodását segítse” − árulja el a főorvos, akitől megtudjuk azt is, hogy ilyen esetekben az agy arra törekszik, hogy a lehető legrövidebb időn belül pótolja mindazt, amit az éjszaka elmulasztott. Azaz, ha nap közben az ember passzívabb helyzetbe kerül, „akkor az agya elkezd susogni, hogy »hagyd abba, amit csinálsz, menj le mélyalvásba, termeld a hormonjaidat, teremts rendet az agyadban«, és ilyenkor alakul ki az aluszékonyság, ami már betegség” − teszi hozzá az orvos ezredes. 

S, hogy hogyan néz ki egy egészséges alvás? A főorvos szerint a legfontosabb ismérve az, hogy időben elkezdődik. Azaz fontos, hogy legkésőbb még éjfél előtt ágyba kerüljünk, mert a belső óránk tudja, hogy 6-7-8 órát fogunk aludni, s azzal is tisztában van, hogy mikor süt ki a nap, s ekkor fel fog minket ébreszteni. Emellett az alvásunkat − az agy elektromos tevékenysége alapján − különböző részekre lehet osztani. Egy-egy alvásciklus általában másfél óráig tart. Úgynevezett könnyű alvással kezdődik, ami folyamatosan mélyül, kialakul a lassú hullámú mélyalvás fázisa (ekkor termelődnek a már korábban említett hormonok), majd elindulunk az ébrenlét felé. Ekkor azonban érdekes dolog történik, ahelyett, hogy felébrednénk, kialakul az álom- vagy más néven REM-fázis, az a legfeljebb 15-20 percig tartó, teljesen tónustalan állapot, amelynek agyi elektromos tevékenysége leginkább az ébrenléthez hasonlít. Ez egy nagyon érdekes tudati szakasz, mert ilyenkor nemcsak álmodunk, hanem ekkor konszolidáljuk a memóriánkat, s bármilyen furcsa ebben az állapotban sokkal több energiát (azaz cukrot) éget el a szervezet, mint amikor ébren vagyunk. Az álomfázis után a ciklus újraindul. Azonban a hajnalhoz közeledve már egyre kevesebb a mélyalvás, viszont több az álomfázis. Egy éjszaka alatt általában 5-6 álomfázisunk van, még ha ezek többségére ébredés után nem is emlékszünk.
„Ezért fontos időben lefeküdni, mert ha éjjel 3-kor bújunk ágyba, akkor a szervezet belső órája ugyanúgy tudja, hogy reggel ébresztenie kell, így nem az elejéről, hanem a közepéről indítja a »programot«, vagyis kimarad a mélyalvás fázisa, amit minél hamarabb pótolni szeretne, s emiatt leszünk egyre álmosabbak napközben” − magyarázza Szakács főorvos.

Az alvási apnoe és a balesetek

Az alvási apnoe betegséggel az utóbbi időben egyre többet foglalkozik a közvélemény is. A januári, súlyos veronai buszbaleset ismét rávilágította a figyelmet arra, hogy mai világunkban számos olyan munkahely és pozíció van, ahol komolyan kell venni az ott dolgozók esetleges alvásbetegségét. „Az Európai Unió 2013-ban úgy döntött, hogy a jogosítvány megszerzését korlátozó egészségügyi tényezők közé beemeli az alvási apnoet is, és a közepesen súlyos, valamint a súlyos betegeket csak kezelten engedi vezetni. A jogszabály nemcsak a hivatásos sofőrökre, hanem az úrvezetőkre is vonatkozik” − mondja dr. Szakács Zoltán, hozzátéve: a törvényt Magyarországon is kihirdették, azaz, ha valaki jogosítványt szeretne csináltatni vagy hosszabbítani, az orvosi alkalmasságot elbíráló háziorvos (illetve üzemorvos) számos más betegség mellett az alvási apnoera is rákérdezhet.
Ha valakinél kiderül ennek gyanúja, akkor a háziorvos mérlegelheti a szakvizsgálatra küldés lehetőségtét. Ha az alváslabor is bizonyítja az alvászavar meglétét, akkor a beteg terápiát kap, gondozás alá kerül. Ám ha vállalja, hogy naponta négy órát használja a légzéssegítő készüléket − amivel megszűnik az aluszékonysága −, akkor terápiaelfogadónak számít, amiről egy hivatalos papírt kap, amellyel már egészségügyileg alkalmassá válik a jogosítvány megszerzésére. 

Az életmentő négy és fél óra

Mint már korábban említettük, dr. Szakács Zoltán nemcsak az Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum vezetője, hanem a neurológiai osztály osztályvezető főorvosa is. Elárulja: az osztály a kórház nagyobb részlegei közé tartozik, 63 ággyal működnek, ezek között van egy 8 ágyas intenzív részleg is. Az igényjogosultak ellátása mellett a főváros IV. és XV. kerületéből érkező betegek is az ellátási körükbe tartoznak, illetve a XIII. kerület akut betegeit is ezen az osztályon látják el. „Nagyon komoly szakembergárdával rendelkezünk, akik elsősorban a stroke ellátásában kiemelkedőek országos szinten is” − mondja a főorvos, akitől megtudjuk azt is, hogy az osztály a verőereket elzáró vérrögök feloldásában is élen jár, az országban a második legtöbb beteget itt látják el. Ez egyébként annak is köszönhető, hogy a neurológiai osztály munkatársai jó szakmai kapcsolatot ápolnak a kardiológiával, az érsebészettel, az idegsebészettel, valamint a szívsebészettel is. 
Egyébként a stroke − az egyszerűség kedvéért ezzel a kifejezéssel illessük az agyi érelzáródásos, illetve az agyvérzéses eseteket is − a szív- és érrendszeri, illetve a rákos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb, halált okozó betegség ma Magyarországon. Illetve azok, akik túlélik, gyakran maradandó és visszafordíthatatlan agyi károsodást szenvednek, amely megnehezíti további életüket. 

„Fontos, hogy ha valaki a stroke legapróbb jelét véli magán felfedezni − például beszédzavart, végtagzsibbadást vagy a száj egyik oldalának »lefittyenését« −, azonnal forduljon orvoshoz. Ne habozzon, rögtön hívja a mentőket. Ugyanis minden egyes elvesztegetett perc agysejtek millióinak elpusztulását jelenti. Ha valaki a tünetek észlelésétől számítva négy és fél órán belül bekerül a kórházba és megkapja a vérrögoldó kezelést, akkor jó eséllyel maradandó károsodás nélkül megúszhatja az agyi inzultust. Ezt követően azonban már hiába oldjuk fel a vérrögöt, az érintett agyterület visszafordíthatatlanul elpusztul” − hangsúlyozza a főorvos, aki szerint a stroke azért „alattomos betegség”, mert tünetei nem járnak fájdalommal, mint például a szívinfarktus egyértelmű jelei. Így aki észleli magán az agyi inzultusok jeleit, hajlamos arra, hogy nem vesz róluk tudomást, s például lefekszik, hogy „kipihenje” a végtagok zsibbadását, a beszédzavart. „Sajnos ez a lehető legrosszabb döntés. Nem egy esetben arra ébred fel a beteg, hogy lebénult vagy nem tud beszélni. Ha egyáltalán felébred...” − teszi hozzá dr. Szakács Zoltán. 
 

Forrás: honvedelem.hu

Szerző: Szűcs László 

Fotó: a szerző felvételei, MTI és internet


legfrissebb
legolvasottabb
NATO KEKK
partnereink
kiemelt témák

Kedves Betegünk! Kedves Hozzátartozó!
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ vezetésének célja, hogy folyamatosan elemezze, és ennek alapján javítsa az egészségügyi ellátás színvonalát. Nagy örömmel vennénk, ha kérdőívünket elolvasná és kitöltené annak érdekében, hogy az Ön tapasztalatai alapján javíthassuk az egészségügyi ellátás minőségét. Az adatszolgáltatás önkéntes és névtelen. A kérdőív kitöltése pár percet vesz igénybe.
Járóbeteg elégedettségi kérdőív Fekvőbeteg elégedettségi kérdőív Diagnosztikai elégedettségi kérdőív Sürgősségi elégedettségi kérdőív III. Telephely Hozzátartozói elégedettségi kérdőív
Alkalmasság-vizsgálat
Alapítvány
Szakrendelések és szakambulanciák rendelési ideje, előjegyzés
Mi, hol található?
Impresszum
Adatvédelem
Oldaltérkép
Legfrissebb RSS Összes RSS
Írjon nekünk!
mh.ek@hm.gov.hu